OC Klub

Mottó: "...Úgy gondolja megőrülne." (Arany János: Ágnes asszony)

     Thomas Szasz (1920-2012), magyar származású világszerte ismert pszichiáter, azt írta Az elmebetegség mítosza c. könyvében, hogy szerinte a mentális zavarok nem igazi betegségek a szó orvosi értelmében. Tehát elutasítja a biológiai megközelítést, ami nagyon megdöbbentően hangzik. Mégis érdekesnek találom az alapgondolatát: azt mondja, minden ember valamilyen koncepció szerint éli az életét. A mentális zavarral küzdők valamiért nem tudnak jó kapcsolatot kiépíteni a hozzátartozóikkal. Ha felkeresünk egy pszichoterapeutát, azt jelenti, hogy önmagunk feladása nélkül készek vagyunk együttműködni a többiekkel. (1)

      Ebből láthatjuk, hogy a lelkibetegségek bio-pszicho-szociális elmélete nem magától értetődő minden szakember számára, de érzésem szerint a legtöbb (házi)orvos, pszichiáter, pszichológus egyetért ezzel az alapelvvel, amit a tudomány az 1970-es években alkotott meg. (10) Azért lássunk néhány tipikus gondolatmenetet, amit a magyar szakirodalomban, -közbeszédben olvastam-hallottam. Egyesek jobban hisznek a biológiai okokban, és/vagy a gyógyszeres terápiát tartják a legtöbb ember számára elérhetőnek, egyszerűsége és olcsósága miatt. Ők gondolatban széttárják a kezüket: -A "lelkizés" sajnos csak a gazdagok kiváltsága!-. Más pszichoterapeuták szerint a személyiség érettebbé válása lenne szükséges, és ez majd maga után vonja a kóros viselkedés változását is, ezért nincs szükség KVT-re. A viselkedésterápia bizonyos hívei szerint pont fordítva: -A magatartás megváltoztatása egy modern, hatékony, tudományos alapokon nyugvó módszer, és a pszichoanalízis egy ásatag vicc csupán, a gyógyszerek pedig károsak!-. Aztán vannak háziorvosok és pszichiáterek, akik a családtagokkal közösen kirándulást, sportot javasolnak, feltételezve, hogy csak a beteg akaratán múlik a részvétel.

    Mondanom se kell, hogy ezek a szakmai viták a betegek világába is begyűrűznek, és a betegfórumokon rengeteg, egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézettel találkozhatsz. Íme egy kis keresztmetszet az egyes beteg-véleményekből:

Érdemes olyan lélekgyógyászt választani, aki rokonszenves számodra, fejlődsz a terápiájában, és jobban érzed magad ennek hatására, akár a test gyógyításában, akár a személyiséged fejlődésében, akár a kapcsolataid rendezésében hisz, vagy mindháromban egyszerre. A fontos, hogy Te együtt tudj vele működni.

Én magam azt szeretem, ha mindhárom területtel foglalkozik a szakember, mikor mire van szükség. Hasznosnak tartom a biológiai okok megismerését és kezelését, de emellett fontos, hogy jól tudjak az orvosommal beszélgetni az engem foglalkoztató kérdésekről, és segítsen a kommunikációm javításában is.  

Jézus, a leghíresebb gyógyító. (2)

Szorongásos betegségek

A szorongásos betegségekhez -pánik zavar és a különböző fóbiák - sorolják az OCD-t a jelenlegi diagnosztikus besorolás szerint (DSM IV., BNO-10).

Hasonló tünetek megfigyelhetőek a kényszerbetegség és a szorongásos zavarok esetén: alaptalan aggódás, félelmetes gondolatok, és stresszes helyzetek kerülése. A vizsgálatok szerint a genetikai átfedés nem szoros, kóros működés azonos agyi területeken részben figyelhető meg. Az SSRI gyógyszerek, és a kognitív viselkedésterápia jól hatnak ezen kórképekre. A felsorolt betegségeket bizonyos százalékban megfigyelték OCD-betegeknél, vagy családjaikban. (4)

Egyes szakértők fölvetették, hogy a következő diagnózis-kézikönyv, a DSM-V., összeállításánál ne a szorongásos betegségekkel egy csoportba, hanem önálló fejezetbe helyezzék a kényszerbetegséget.                                                                                                                        

Pánikbetegség

A Wikipédián.

"A szarullét jobbik fele maga a nagy Pánikroham: nem kapok levegőt, csőlátás, menekülni akarás (persze nincs hová, a bőrömből nem szaladhatok ki), izzadás ezerrel, szédülés - de ezt már úgy-ahogy megtanultam kezelni.
A rosszabbik fele viszont az, amit én úgy hívok: kertek alatt settenkedik a gonosz..
Na ez tényleg szörnyű, mert órákig-napokig is tarthat, és mit sem használ ellene a gyógyszer..
Szédülés, bizonytalanság-érzés, és félelem a megőrüléstől, vagyis az önkontroll elvesztésétől. Nem az jár persze ilyenkor a fejemben hogy törni-zúzni, stb. fogok, hanem hogy nem tudom irányítani a beszédemet, mozdulataimat, etc.. Elgondolkodtató hogy ez rosszabb-e a halálfélelemnél - nem tudok állást foglalni a kérdésben.."

(elmeboy, index fórum, 2011)

" fél éve vagyok pánikbeteg és agorafóbiás. Nyár elején kezdődött, szervezeti problémák hozták elő (többször rosszul lettem, egyszer el is ájultam), és hirtelen elkezdtem félni ezektől a helyzetektől. Alig pár nap alatt egyszer csak képtelen voltam elindulni itthonról, ha muszáj volt, rettegéssel töltött el a tömegközlekedés, a sorbanállás stb. (több hülye helyzet is előfordult: boltból kirohanás, járművek pánikszerű elhagyása...)"

(wipala, index fórum, 2003)

 Gábor S. Pál magyar származású, Amerikában is dolgozó pszichiáter, idézet a vele készült interjúból: "Én már évekkel ezelőtt több világkongresszuson is javasoltam: 2000 után számítson orvosi műhibának, ha egy orvos nem ismeri fel a pánikbetegséget. Nem fogadták el. "

Ebben az interjúban a pánikot agyi anyagcserezavarként definiálja, és a gyógyítása "részben gyógyszerrel, támogató és önerősítő tréninggel történik".

Szendi Gábor a depresszió vonatkozásában híve a biológiai kezelésnek, bár elsősorban nem gyógyszert, hanem vitaminokat és halolajat ajánl erre a célra.

Tapasztalatai szerint a pánikot kognitív viselkedésterápiával lehet a legeredményesebben gyógyítani.

Fóbia

A Wikipédián.

Stressz

A Wikipédián.                                                                             

Hangulatbetegségek

Depresszió a Wikipédián.

Igen hasonló tünetek figyelhetők meg kényszerbetegség és depresszió esetén: "szorongás, bűntudat-élmény, döntési nehézség, tépelődés, a gondolkodásban levő meglassúbbodás, a rágódás, az önemésztés". A genetikai átfedés nem szoros, azonos agyi területek kóros működése részben jellemző. Szerotonerg gyógyszerekre, és a kognitív viselkedésterápiára a depresszió is jól reagál. A depressziót bizonyos százalékban megfigyelték OCD-betegeknél, vagy családtagjaiknál. (4)

Egy segítő  honlap a bipoláris zavarban szenvedőknek.

Kényszeres személyiségzavar

A Wikipédián.

 "Személyiségzavarról abban az esetben beszélhetünk, amikor a személyiségvonások oly mértékben rugalmatlanná válnak, hogy számottevően rontják a személy normális életvitelre való képességét." (3) A szorongásos személyiségzavarok közé tartozik az elkerülő, a  kodependens, és a kényszeres személyiségzavar.

Hasonló tünetek megfigyelhetők a kényszerbetegség és a kényszeres személyiségzavar esetén: a tökéletességre törekvés és a merev, rugalmatlan gondolkodás. A genetikai átfedés szoros a hátterükben, azonos agyi területek vizsgálata nem jellemző. A szerotonerg szerekkel nem történik kezelés kényszeres személyiségzavar esetén. (4) A kényszeres személyiségzavart bizonyos százalékban megfigyelték OCD-betegeknél, vagy családjaikban.

                                                                             Seminole foltmozaik kézimunka - nagy odafigyelést igényel a készítése. (7)

Kognitív viselkedésterápia pánikban

Kognitív átstrukturálás. "Aztán sorra kell venni, először a leginkább zavaróval kezdve, hogy hányszor esett már meg veled, vagy mekkora esélye van, hogy megessen. ... " 

(phaedra11, index fórum, 2004.)

Relaxáció, légzésszabályozás elsajátítása. Lassú belégzés és hosszú kilégzés, amely a szorongáskeltő helyzetben felhasználható. 

Expozíció, azaz a félelmetes helyzetekkel (vásárlás, utazás, sorbanállás) való szembesülés, képzeletben vagy valóságosan. (6)

Mentális zavarok, melyek hasonlíthatnak OCD-re

Differenciáldiagnózis, táblázat (5)